Részösszeg: 4 480 Ft
Mind a(z) 7 találat megjelenítve
Ez a kötet az ökológiai válság és a poszthumanizmus által meghatározott jövőről szól. Az itt olvasható írások a technologizált jelen és az antropocén hangján szólnak. A gépi valóság és a mechanoszféra dekódolásra váró üzenetei. Látványosan előtörő, vagy éppen titokzatosan visszahúzódó jelenségek nyomai.
Michel Serres a legújabb kontinentális filozófia zseniális különce volt. A természeti szerződésben az ökológiát jogtudományi szemszögből közelíti meg. Szerinte az emberi lények között létrejött társadalmi szerződés valójában a természet kizárását jelentette a társadalom alapvetéséből, ezért napjainkban szükségessé vált egy második szerződés megkötése, immár az ember és a természet között.
Ez a kötet Tamás Gáspár Miklós élete utolsó éveiben keletkezett nagy hatású politikafilozófiai munkáit tartalmazza, többek között az öt tanács a hazának című esszét és A beszéd a félelem nélküli beszédről című előadást. A filozófus a kétezres évektől az “antikapitalista radikalizmus filozófiai politikájával” kísérletezett, élete végén pedig a hegeli “túlsó pólust”, az ember társadalmi önállóságának lehetőségeit fürkészte. Kései írásait a Bürök című folyóirat alapítására felhívó emlékezetes körlevele, valamint utolsó kézírásos munkajegyzetei egészítik ki.
Ezek az írások a megértés és az értelmezés egymástól el nem választható lehetőségeit vizsgálják. Az elmélet próbája az alkalmazás, ennek során válik láthatóvá, hogy a művészetelméleti elgondolások mire és mennyire használhatók.
A művekhez fűződő viszonyunk – akarjuk vagy sem –, nem állandó, ezért azok a műalkotások is, amelyeknek látszólag jó ismerői vagyunk, hirtelen meglepetéssel szolgálhatnak.
Ám éppen az élteti a műértést, amikor a korábbi olvasatok repedései mentén valami olyasmi tör a felszínre, ami teljességgel váratlan.
Ez a könyv az első magyar nyelvű munka, amely Howard Phillips Lovecraft (1890–1937), a weird fiction műfajában alkotó amerikai író életművének átfogó bemutatására vállalkozik. A kötet szerzői a poszthumanista gondolkodás távlatában mutatják be Lovecraft legfontosabb műveit. Többek között Lovecraft filozófiájával, világképével, mitológiájával, gótikus írásmódjával és ökopoétikájával foglalkoznak. A modern világkép alkotóelemei – mint például az univerzum embertelenségét megmutató tudomány, a holt anyag, a végtelen világűr, a darwini evolúció – Lovecraftnál a kozmikus horror építőköveivé válnak. Ahelyett, hogy a szerző az emberi értékek megóvására intene, olvasóit az anyagelvű világszemlélet által kiüresített világ rémségével szembesíti. Az ő világa humanizmuson túli világ: a rettenet mindent elnyelő feketesége. A szerzők részletesen elemzik a lovecrafti horror radikális „kívüliségét”, ahol idegen erők foglalják el az ember megüresedő helyét. Értelmezéseik az életmű új esztétikai, ideológiai és szellemi vonatkozásait tárják fel, miközben arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért hat Lovecraft munkássága elemi erővel a kortárs kultúra legkülönbözőbb területeire.
Radvánszky Anikó a legelején kezdi. Jacques Derrida korai szövegeinél. A hang és a fenomén, Az írás és a különbség, a Grammatológia című köteteknél. A fenomenológia és a strukturalizmus dekonstruktív olvasatánál. A dekonstrukció „eredeteit” szeretné felkutatni, ezért Derrida legfontosabb kérdésfeltevéseinek ered a nyomába. A jel és az írás, a szöveg és az olvasás, valamint a filozófia és az irodalom viszonya foglalkoztatja.
Egy érdeklődő újságíró, egy hajléktalanszálló elszánt vezetője, egy rezignált portás, egy bohém életművész, egy dühös lázadó, egy cinikus önkormányzati képviselő és egy lelkes lelkész. Hétköznapi szereplők, nem hétköznapi fénytörésben. Különböző stratégiák, amelyekkel boldogulni próbálnak a késő modernitás útvesztőiben. Miként fogalmaznák meg a gondolataikat, ha történetesen (egzisztencialista) filozófusok lennének? Mit mondanának egymásnak az élet értelméről, a szabadság lehetőségéről, a vágy és szenvedés természetéről?
