Egy érdeklődő újságíró, egy hajléktalanszálló elszánt vezetője, egy rezignált portás, egy bohém életművész, egy dühös lázadó, egy cinikus önkormányzati képviselő és egy lelkes lelkész. Hétköznapi szereplők, nem hétköznapi fénytörésben. Különböző stratégiák, amelyekkel boldogulni próbálnak a késő modernitás útvesztőiben. Miként fogalmaznák meg a gondolataikat, ha történetesen (egzisztencialista) filozófusok lennének? Mit mondanának egymásnak az élet értelméről, a szabadság lehetőségéről, a vágy és szenvedés természetéről?