3 500 FtOriginal price was: 3 500 Ft.2 800 FtCurrent price is: 2 800 Ft.
Ez a könyv a járványokról szól, a nyugati kultúra három ikonikus fertőző betegsége: a pestis, a kolera és az AIDS irodalmi ábrázolásairól és kultúrtörténetéről. A szerző elsősorban kortárs brit történelmi regényeket elemez, amelyek különböző korokban játszódnak: a középkorban (Ragály), a kora újkorban (Csodák éve), a viktoriánus korszakban (Sweet Thames, An Imperfect Lens), valamint a késő 20. században (A szépség vonala, Part of His Story). A fertőzés és a kontamináció időben és térben változó fogalmait és ábrázolási formáit nyomon követve a nagy járványok irodalmi elbeszélései kirajzolják a nyugati biopolitika alakulástörténetét. Mindeközben körvonalazódik Kelet és Nyugat történeti megkülönböztetése, valamint a nagyváros mint térbeli-kulturális állandó. Az elemzések és áttekintések több tudományág – a kultúrorvostan, a testkutatás, a pszichoanalízis, a társadalmi nemek tudománya és az antropológia – témáiból és módszereiből merítenek, így írják tovább a kulturális epidemiológia diskurzusát.
4 900 FtOriginal price was: 4 900 Ft.3 920 FtCurrent price is: 3 920 Ft.
Mikor készült az első magyar röntgenkép? És az első röntgenkarikatúra? Milyen kapcsolatban vannak a fekete-fehér, elmosódott röntgenképek és a színpompás anatómiai ábrázolások? Milyen eszközöket vetettek be Magyarországon a tuberkulózis elleni kampányban a 19–20. század fordulóján? Hogyan lehet egy röntgenkép bírósági bizonyíték? Meddig terjed a képfeldolgozás, és hol kezdődik a képmanipuláció? Mennyire fontos a szerepük a képeknek a tudományban és a hitelesítés különböző aktusaiban? Hogyan jelenik meg a röntgensugárzás Babits Mihály, Karinthy Frigyes vagy József Attila műveiben?
Ez a kötet többek közt ezekre a kérdésekre keresi választ a röntgentechnológia magyarországi használatának kezdeteit feltérképezve. A röntgent és a többi képalkotó eljárást a szerző ún. kultúrtechnikaként írja le. Ez azt jelenti, hogy az itt bemutatott elemzések mindig arról is szólnak, hogy miként formálták a korai képalkotó eljárások az ember – az orvos és a beteg – világhoz fűződő viszonyát és önmagáról alkotott képét, és hogyan definiálták újra a szubjektum lényegét és határait.
