Nőidő. A történeti narratíva identitásképző szerepe a feminista irodalomtudományban

A fiatal irodalomtörténész azt vizsgálja, hogy milyen identitásképző szerepet játszik a történeti elbeszélés az amerikai feminista irodalomtudományban. Bevezetőjében számba veszi a történeti tudás, történeti elbeszélés, az időtapasztalat és a női identitás viszonyát, különös tekintettel a nőiség mint az időből kizárt Másik, illetve az időből értelmet képzés műveleteire, valamint a feminista irodalomtudomány fellépésére. A következő írások a női identitás alakulásának, a feminista irodalom- és önértés, a pozitív terminusokban elgondolt nőiség – miként a fülszövegben olvasható – folyamatának egy-egy fontos mozzanatát, dokumentumát (Elaine Showalter, Sandra M. Gilbert és Susan Gubar vagy Nancy Frazer és Linda J. Nicholson) veszi górcső alá.