Leírás
Ez a könyv Velence jegyében született. Szerkezetét és terét ezért meghatározza a lagúnák világa – a labirintus, az útvesztő alakzata –, úgy is mondhatnánk, hogy ez a szöveg, szándékai szerint legalábbis, a más szövegekbe való boldog beleveszést valósítja meg.
Az eltűnt terek nyomában folytatott kutatások főszereplője a Velencébe kétszer visszatérő Marcel Proust, de rajta kívül fontos szerepet kap Giorgio Agamben, Roland Barthes, Walter Benjamin, Georges Bataille, Jean-Luc Nancy, Maurice Blanchot, Edmond Jabès, René Char, Francis Ponge, Carmelo Bene, Tadeus Kantor, Socìetas Raffaello Sanzio, Pier Paolo Pasolini, Guy Debord, Jeles András, Aby Warburg, Georges Didi-Huberman, Anselm Kiefer és még folytathatnánk a sort. Valamennyi esszé, minden megközelítési kísérlet, a nosztalgia kérdéskörét érinti: a nosztalgia művészeti előfordulási módjait, a művészi képzeletben játszott szerepét vagy képzeletbeli tárgyait vizsgálva.
