Súly és könnyűség. Regionalitás és átjárhatóság az újabb magyar irodalomban

E könyv írásai 20–21. századi irodalmi művekről beszélnek, melynek során elsősorban gondolkodásformák, beszédmódok és a kánonok alapvető problémáira összpontosítanak. A prózafordulat bővebben értett történetét is vizsgálják, egészen a legújabb irodalmunkban újraszituálódó realizmusig. Regionalitás, identitás, realizmus, többszólamúság – e kulcsszavakat lehetne kiemelni a vizsgálódások sűrűsödési pontjaiként. Olyan szerzők művei állnak a középpontban, mint Tompa Andrea, Oravecz Imre, Vida Gábor, Láng Zsolt, Kováts Judit, Szilágyi István, Závada Pál, Csabai László, Juhász Tibor, Szabó Róbert Csaba vagy Papp Sándor Zsigmond. A kötet kiindulópontja a klasszikus realizmus – amennyiben olyan kérdéseket vizsgál, melyek jellegzetesen annak horizontja felől fogalmazódnak meg –, s a prózafordulat utáni, legújabb irodalmunkban felerősödő kortárs realizmus az, ahová végül megérkezik. Ez az érkezés pedig azzal a belátással kezdődik, hogy az újraszituálódó, és egyre nagyobb teret nyerő realizmus már nem ugyanolyan, mint a prózafordulat előtti volt.

Műút-könyvek 046