Kőrösi Csoma Sándor

Csak alulról fölfelé nézhetünk egy könyvre; íme… mint ahogy a polcokra néz Szkander hég. magasan a feje fölé. Gondoljon arra, kifordít-va mindent, hogy amiképp ő most fölnyúl, és levesz egy könyvet, áronképp nyúl le érte a könyv is. Tehát az olvasó egy bizonyos szempontból „polcon van”, és a könyv kiválasztja; talán ez a könyv is, és in Szangye kuncog rámutatott a Szkander bég kezében lévő papirosgyűjteményre, ez a könyv is ránézett valakire, talán egy másik könyvre, mielőtt Szkander bég levette volna, és az a másik könyv bólintott: „Leveheted, kinyithatod.” A láma kivette Szkander bég kezéből a könyvet, és lassan elkezdte kicsomagolni. Lefejteni a selymet, csomót bontani, kövesse csak Szkander bég a mozdulatokat, és tanuljon. Vagyis épp fordítva, miket beszél megint Szangye kuncog, és lassan kibontotta a zsinórokat, majd nagyon óvatosan lefejtette a kínai selymet. és most Szkander bég, Szkander bég most valahol „kinyitva fekszik”, és a láma lehajtotta a kemény fedőlapot.

JAK Füzetek 112