Hogyan tanultam meg koptul?

Olvasó, vigyázz! Ezt a könyvet egy Latzkovits írta. A múltkor adtak egy filmet a Spektrumon a Latzkovitsokról, abban is lehetett látni a Miklóst, eléggé elnyűtt betűvadász cuccban, a könyvdzsungel szélé, néhány megkövesült, évezredekkel ezelőtt kidőlt történet között interjúvolták, egy kopt tolmács segítségével, mert magyart nem találtak. A Miklós különben az egyetlen igazi magyar Latzkovits, a többit csak úgy hívják. Olajos bőr, villogó tekintet, kiálló járomcsontok, az arcon a mondatokkal vívott több évtizedes küzdelem jellegzetes sebhelyei. Olvasó, vigyázz, a Latzkovitsok előszeretettel álcázzák magukat elsőkötetesnek, talán elfogult forrás szerint már a Kezdetben vala Latzkovits. Vagy legalábbis a lelke. Lebegett a vizek felett, aztán lassan szavak lettek belőle. Olvasó, vigyázz! Ha bedőlsz, Latzkovits arra emlékeztet majd, amit már régen elfelejtettél: olvasni kaland, kalandozni pedig veszélyes. Olvasni kezded ezt a könyvet, fáradtan, egy rissz-rossz vagy éppen felejthetetlen napod végén, elandalít, és ha nem vigyázol, észre sem veszed, hogy tekinteted gyanútlan vándorlása során a neked rendelt killersatz felé közeledik.
Én szóltam. Most Te jössz. Menj szépen a kasszához. (Németh Gábor)

JAK Füzetek 116