Szó – elbeszélés – metafora. Műelemzések a 20. századi magyar próza köréből

A kötetben szereplő tanulmányok a magyar modernség három korszakát reprezentáló elbeszélő szövegek elemzésére vállalkoznak. Az interpretációk nem formális-pragmatikai vagy retorikai-alakzattani alapon állnak, nem is a strukturális narratológia talaján jöttek létre, hanem a szöveg nyelvi alakulásfolyamatában szemantikailag értelmezik elbeszélés és metafora kapcsolatát. A prózaelméleti vizsgálat így az elbeszélésnek a hangzással, a történettel, a névvel, a metaforával, a műfajjal és az intertextussal létesülő és paradigmánként változó viszonyára irányul.