A jelen

A szerző az ELTE BTK esztétika tanszékének adjunktusa, közel félszáz német és francia filozófiai és művészetelméleti tanulmánykötetben fordító, valamint kilenc önálló és fordításkötete jelent meg e tárgykörben. Kötetében a kiindulópont az esztétikai konzervativizmus problémája. Az első tanulmány a huszadik századi esztétika egyik legmeghatározóbb életművéről, Lukács György elméletéről nyújt átfogó kritikát. Egy másik írása Tolnai Ottó líráját tekinti végig a dél-szláv háborúk időszakáig, s vizsgálja benne azt, hogyan képesek bizonyos társadalmi események egészen a versek szerkezeti felépítéséig terjedően hatni az irodalomra. Ezen kívül három kortárs reflexió is helyet kapott a kötetben: az elsőben a szerző Nádas Péter képleírásait elemzi, a kép és az időbeliség (azon belül is a pillanatnyiság) kérdését; a másodikban a magyar képzőművészet egyik „nagy öregje”, Hencze Tamás legújabb festményeit, a harmadikban pedig a fiatalabb nemzedék egyik festőjének, Losonczy Istvánnak a színmező festészetét. Az utolsó fejezet a képiség problémáját viszi tovább, az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb filozófusának, Gilles Deleuze-nek a gondolati fejlődését tekinti át.