Fontoljuk csak meg, mielőtt felnyitjuk ezt a könyvet, Nietzsche gondolatait a nőről: „…a nő! Az emberiség egyik fele gyönge, tipikusan beteg, ingadozó, állhatatlan – a nőnek szüksége van az erőre, hogy legyen mibe kapaszkodni, és a gyöngeség vallására, amely a gyöngeséget isteninek magasztalja, előírja a szeretetet, az alázatot, vagyis, jobban mondva, legyengíti az erőseket, akkor uralkodik, ha sikerül az erőseket legyőzni…”