Leírás
A környezetesztétika az 1960-as évek közepén a természeti környezetek esztétikai értékeinek a vizsgálatával indult, de nem állt meg ennél, többek között azért, mert esztétikai tapasztalataink többsége nem természeti környezetekből ered.
Az ember által részben átalakított vagy egészében kialakított környezetek vizsgálata végül kiegészült az ezekben folytatott hétköznapi tevékenységek elemzésével, így a diszciplína termékeny közelségbe került a hétköznapi élet esztétikájának a 20.század utolsó évtizedeitől kirajzolódó területével. A környezetesztétika számos ponton kapcsolódik például a szabadidőkutatáshoz, az építészethez, a dizájnelmélethez, a tájépítészethez, az ipari régészethez, az urbanisztikához vagy a
környezetpszichológiához. Kutatásait ráadásul sok esetben ökológiai vagy egyenesen környezetvédelmi szempontok motiválják: talán nem túlzás azt állítani, hogy a környezetesztétika a környezeti etika komplementer diszciplínája.
