Leírás
A történelem egyszerre tágult ki és aprózódott szét: már nem működnek a (nemzeti, politika-) történeti „nagy elbeszélések”, de a totális történelem eszméje sem tartható: ehelyett inkább egyfajta „mindennek van története” valamint „mindennek sokféle története van”- típusú elvek érvényesülnek – mivel alapvetően a megfigyelő történész szemléletmódja és érdeklődése határozza meg a kutatás tárgyát és jelentőségét. A történettudományban alkalmazott elidegenítés, a bevett szemléletmódokkal való szakítás, a tematikus és formai kísérletezés, a kérdésfeltevések transzdiszciplinaritása új közeget teremthet a kutatásoknak, s így a történeti tudományok újradefiniálhatják magukat, s a korábbiaktól eltérő jellegű kérdéseikre új válaszokat kaphatnak.
