Akció!

Menyhért Anna : Egy olvasó alibije

Original price was: 1 200 Ft.Current price is: 1 000 Ft.

A kötet 1998 és 2001 között írott tanul­mányaim és kritikáim gyűjteménye. Meg­írásuk időszakában elsősorban szöveg és olvasó viszonyának körvonalazása, vagyis az olvasás mechanizmusainak feltérképe­zése foglalkoztatott. Az írások révén bon­takozott ki és vált megfogalmazhatóvá az az elgondolás, amelynek értelmében az ol­vasást szövegbeli és olvasói „én”-ek nem feltétlenül egyetértésbe futó dialógusa­ként értelmezem. Nem(csak) szöveg és ol­vasó viszonyáról van szó, hanem „én”-­konstrukciók kialakulásáról és együttmű­ködéséről: hiszen a beszélgetéshez két vagy több személy, illetve személyként fellépő/felléptetett, vagyis irodalmi szöve­gekben az „én”-ben, illetve a „te”-ben megszemélyesített alak(zat)ok szüksége­sek. E konstrukciók létrejöttét a lírai szö­vegek „énjének” esetében Paul de Mant követve a szövegbeli beszélői arcának az ol­vasó általi megrajzolásaként, az „én”-nek való hangadásként értelmezem, az olvasói „én” esetében pedig a szövegben „előírt” (szintén az olvasás folyamatában megképződő) „engedelmes” olvasói szerepkör és a konkrét olvasó e szerepnek való (részleges vagy teljes) ellenállásaként értem; az el­lenállást pedig az újabb és újabb olvasatok feltételének tekintem. E dialógus során az immár archoz és hanghoz jutott „felek” „beszélgetnek”, mégpedig úgy, hogy ez a beszélgetés nem feltétlenül vezet az azonos értésben való feloldódáshoz, hanem, mint ahogy ez személyek között is történik, fél­reértésként, mellébeszélésként, vagy az irányításért folytatott küzdelemként, s az ehhez használt – figurációs műveletekben megmutatkozó – cselszövésként is felfog­ható. E beszélgetés során az olvasó az el­képzelt beszélőnek valamiféle szándékot tulajdonít, főként arra nézve, hogy az mi­lyen olvasói szerepet szán neki. Ezt az ol­vasó a szöveg retorikai, poétikai sajátossá­gai, utasításai, s az általa ismert műfaji ha­gyományok összjátékából bontja ki, s így kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntheti, képes-e (akar-e) azonosulni ezzel a szerep­pel. Ha küzdelem is az így értelmezett ol­vasás, győztese, pontosabban, nyertese mégis inkább a mindenkori követkéző) ol­vasó, aki ezáltal az értelmezések immár bővebb skáláját ismerheti meg, építheti be saját élettörténetébe, tapasztalatként ezen élettörténet új ráolvasásába és állandó újrakonstruálásába, s aki ugyanakkor az előző olvasat működésbe lépésének, hatá­sának is feltétele.

Szerző(k): Menyhért Anna
Kategória: Cikkszám: kijarat-201 Címkék:

Leírás

A kötet 1998 és 2001 között írott tanul­mányaim és kritikáim gyűjteménye. Meg­írásuk időszakában elsősorban szöveg és olvasó viszonyának körvonalazása, vagyis az olvasás mechanizmusainak feltérképe­zése foglalkoztatott. Az írások révén bon­takozott ki és vált megfogalmazhatóvá az az elgondolás, amelynek értelmében az ol­vasást szövegbeli és olvasói „én”-ek nem feltétlenül egyetértésbe futó dialógusa­ként értelmezem. Nem(csak) szöveg és ol­vasó viszonyáról van szó, hanem „én”-­konstrukciók kialakulásáról és együttmű­ködéséről: hiszen a beszélgetéshez két vagy több személy, illetve személyként fellépő/felléptetett, vagyis irodalmi szöve­gekben az „én”-ben, illetve a „te”-ben megszemélyesített alak(zat)ok szüksége­sek. E konstrukciók létrejöttét a lírai szö­vegek „énjének” esetében Paul de Mant követve a szövegbeli beszélői arcának az ol­vasó általi megrajzolásaként, az „én”-nek való hangadásként értelmezem, az olvasói „én” esetében pedig a szövegben „előírt” (szintén az olvasás folyamatában megképződő) „engedelmes” olvasói szerepkör és a konkrét olvasó e szerepnek való (részleges vagy teljes) ellenállásaként értem; az el­lenállást pedig az újabb és újabb olvasatok feltételének tekintem. E dialógus során az immár archoz és hanghoz jutott „felek” „beszélgetnek”, mégpedig úgy, hogy ez a beszélgetés nem feltétlenül vezet az azonos értésben való feloldódáshoz, hanem, mint ahogy ez személyek között is történik, fél­reértésként, mellébeszélésként, vagy az irányításért folytatott küzdelemként, s az ehhez használt – figurációs műveletekben megmutatkozó – cselszövésként is felfog­ható. E beszélgetés során az olvasó az el­képzelt beszélőnek valamiféle szándékot tulajdonít, főként arra nézve, hogy az mi­lyen olvasói szerepet szán neki. Ezt az ol­vasó a szöveg retorikai, poétikai sajátossá­gai, utasításai, s az általa ismert műfaji ha­gyományok összjátékából bontja ki, s így kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntheti, képes-e (akar-e) azonosulni ezzel a szerep­pel. Ha küzdelem is az így értelmezett ol­vasás, győztese, pontosabban, nyertese mégis inkább a mindenkori követkéző) ol­vasó, aki ezáltal az értelmezések immár bővebb skáláját ismerheti meg, építheti be saját élettörténetébe, tapasztalatként ezen élettörténet új ráolvasásába és állandó újrakonstruálásába, s aki ugyanakkor az előző olvasat működésbe lépésének, hatá­sának is feltétele.

További információk

Szerző

Menyhért Anna

Oldalszám

288

Méret

130×195

Kötés

Ragasztott

ISBN

9639136832

Kiadás éve

2002