Mennyire függetleníthető egy-egy téma vagy motívum azoktól a médiumoktól, amelyekben megjelenik? Lehetséges a fordítás a különböző médiumok között? Létezhet egy alkotás nemcsak több médiumban egyszerre, hanem bizonyos értelemben a médiumok közötti térben? Milyen új alkotói és befogadói szerepek jönnek létre a médiakonvergencia és az újmédia korszakában?

Giorgio Agamben (1942) napjaink egyik legismertebb és legnagyobb hatású filozófusa. „Ami Auschwitzból marad” című műve először 1998-ban jelent meg, a „Homo Sacer” sorozat harmadik részeként. A szerző egész életműve szempontjából is emblematikus szöveggel állunk szemben, melyet utalásszinten még azok is ismernek, akik sohasem olvasták.

A négy kötet a legkorszerűbb irodalomtörténeti és kultúratudományi megközelítések alapján mutatja be a kora újkor angol irodalmának főbb műfajait. Eközben tudatosan tágítja az irodalmi jelenségek mezejét: feltárja az irodalom határterületeit, bemutatja az irodalminak tekintett művek környezetét alkotó anyagi kultúrát, valamint az iroda­lom termelését és fogyasztását befolyásoló politikai, vallási és gazdasági folyamatokat.